2019. január 22-én szomorú hír járta be a sajtót: a Dunamelléki Református Egyházkerület IX. kerület, Ráday utcában található székházában, annak Ráday Diákotthonában tűz ütött ki, az épületszárny 3. és 4. emelete a tűz martalékává vált. Az oltást követő vizsgálatok egyértelművé tették, hogy az épület kollégiumi szárnya életveszélyessé vált, annak elbontása szükségszerű.
AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE
A Belső-Ferencváros egyik legváltozatosabb történelemmel bíró épülete a Ráday utca 28. számot viselő ház. A mai egyházkerületi székház elődjét, az 1750 körül felhúzott katonai kaszárnyát már a XVIII. században katonai kórházzá alakították át.
A honvédségi épületből 1850-ben hozták létre Pest második dohánygyárát, Magyar Királyi Dohánygyár – Ferencváros néven. Az igazgatósági irodák és lakások, a dohánygyár Ráday utcai frontján voltak, az üzemi épületek a Köztelek utca – Üllői út – Kinizsi utca által határolt területet is felölelték.
A dohánygyári időszakban az első nagyobb átépítés 1871-ben történt, amikor az addig egyemeletes épületet kétemeletessé bővítették. Az üzemi terület középső részén már 1864-ben felépítettek gép- és kazánházat, amely a földszintjén magába foglalt egy gőzgépet, lakatos- és kovácsműhelyt, a padlástérben szárítóhelységet alakítottak ki. Ez a tűzveszélyt magában hordozó helység 1885 nyarán gyulladt ki.
A következő nagyobb tűzeset 1904-ben okozott kárt az épületegyüttesben, ekkor a Kinizsi utcai raktárnak használt üzemi területen pusztítottak a lángok.
Belső-Ferencváros a XX. század hajnalára az előző század közepi városszerkezethez képest teljesen átalakult. A gyárak és az egy-, kétemeletes házak látképét felváltotta a négy-, ötemeletes, a késői historizmus és a szecesszió stílusában épült bérházak világa.
A városfejlődés következtében szükségessé vált a dohánygyárnak a fővárosban a lakosság által kevésbé sűrűn lakott részére történő áttelepítése. Alkalmas helyszínként a Lágymányos akkor gyéren lakott részét választották ki.
Az új Lágymányosi Dohánygyár a ferencvárosihoz képest méretben nagyobb, felszereltségében jelentősen korszerűbb lett. A teljes átköltözés 1911 májusában fejeződött be.
A Dunamelléki Református Egyházkerület lett az új gazdája az egykori dohánygyári épületnek. Az egy évig tartó átépítés után, 1912. november 2-án ünnepélyes keretek között, Baksay Sándor püspök, Darányi Ignác egyházkerületi főgondnok beszédeivel avatták fel, az egyházkerületi székháznak, az 1855-ben alapított teológia akadémiának, internátusnak és a Ráday Könyvtárnak is helyet biztosító épületet.
/részletek Millisits Máté: A Mária-énekektől a genfi zsoltárokig – a most leégett református kollégium története című írásából/
Az épületről a Budapest Főváros Levéltárában a legkorábbi fellelhető anyag, Lipcsey Árpád okl. építész által 1910 júniusában, a Budapesti Theológiai Internátus számára készített épület-átalakítás terve.
A korábbi épületen tervezett legnagyobb beavatkozások, az intézmény helyiségeinek kialakítása mellett, az épületsarok súlypontjában, az udvari traktus sávjában, új, nagyvonalú díszlépcsőház építése, illetve az egységes eklektikus palotahomlokzat létrehozása volt. A Köztelek utcai szárny földszintjén már akkor a jelenlegi helyére került a Ráday gyűjtemény könyvtára. A mai portásfülke helyén „püspöki kezelő tiszti” helyiség volt, a Köztelek utcai szárnyban az internátus lakóit kiszolgáló konyha-étterem működött, aminek pincéjébe került a fa- és széntároló a központi fűtés kazánhelyiségével, valamint a testedzést szolgáló vívóterem. A Ráday gyűjtemény fölött az első és második emeleten tantermek, míg a Ráday utcától távolodva, a reprezentatív térsor mögött, elkülönítve helyezkedtek el a hálószobák és a mellékhelyiségek.
Az épület díszlépcsőháza a terv szerint nem közvetlen a Ráday utca felől, hanem a városi paloták hagyományos elrendezését követve, a kapuáthajtójából nyílt. A mai főbejárat három boltozatos nyílását csak az 1985-ös átalakítás, felújítás során alakították ki, ennek helyén korábban az Egyházkerületi Levéltár működött.
A tervek, a korabeli fotók és a jelenlegi épület homlokzatok összevetéséből lemérhetők az évtizedek alatt történt átalakítások, melyek a leegyszerűsítések irányába haladtak, egyes szép homlokzati részletek elpusztulásával jártak.
A korábban tervezett átalakítások sem valósultak meg pontosan a terveknek megfelelően, illetve teljes körűen. Lipcsey Árpád, a korábban több ütemben alakuló épület homlokzatának egységes megjelenésére nagyvonalú, elegáns tervet dolgozott ki. Ebből azonban csak a legfontosabb, funkcionálisan is szükséges részek készültek el. Elmaradt a több ütemben kiépülő épület homlokzatának egységesítése, pl. a rizalitok kialakítása, az ablakosztások módosítása és az emeleti homlokzatfelületek „átformálása” is. A díszterem helyét és akkori méretét az épülettömegben hangsúlyos kupolával és timpanonos kiemeléssel jelezték.
A 80-as évek elején – jelentős külföldi támogatásnak köszönhetően – több átfogó terv is született az épületegyüttes átalakítására. Születtek nagyvonalú elképzelések, melyek az épület teljes megjelenését megváltoztatták volna, ezek végül papíron maradtak.
Az épületegyüttest teljes egészében érintő, meghatározó beavatkozás volt az 1981-ben elkezdődő kollégiumi szárny építése, mely a tömb Markusovszky tér felőli sávjának beépítéseként készült el.
1985-ben a történelmi épületrészen (Ráday utca – Közraktár utca felőli tömb), a korábbi komplex átalakítási elképzelések egy részének koncepcionális továbbvitelével végeztek el nagyszabású átalakítást, melynek célja az épület konferencia központtá alakítása volt. A Ráday utca felől új előcsarnok került kialakításra a főlépcsővel szembeni utcai traktusban. A II. emeleten található díszterem méretét jelentősen megnövelték és karzatot alakítottak ki benne. Az épület teljes tetőszerkezetét átépítették. A díszterem fölötti „kupolát” nem állították vissza, mint ahogy a timpanont is lebontották. A teljes Ráday utcai szárny fölött térbeli rácsos acél tartószerkezet készült, a tetőt alacsony hajlású mnzárd tetőként alakították ki a teljes utcai épületfront fölött, melyet a kor legkönyebben elérhető anyagával, alumínium trapézlemezzel burkoltak. A Köztelek utcai szárny zárófödémét vasbeton szerkezetre cserélték, a fa tetőszerkezetet meglehetősen karcsú acél zártszelvény szerkezettel építették újjá. A tető geometriája, a sarokátfordulás, illetve ennek szerkezeti kialakítása mind építészetileg, mind annak kivitelezését tekintve egyaránt gyenge minőségben készült el.
A teljes épület átfogó korszerűsítésére a későbbiekben nem volt lehetőség. A szükséges kisebb mértékű felújítások mögött nem állt átfogó koncepció, inkább helyi jellegű beavatkozások történtek.
FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS
A Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának és Konferencia Központjának épülete funkciójában rendkívül összetett. Egy épületben működik az egyházkerület Püspöki Hivatala, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a Ráday Felsőoktatási Diákotthona, a Ráday Gyűjtemény Könyvtára és Levéltára, valamint a Biblia Világa Múzeum.
A jelenlegi „U” alakú épület rövidebb szárait a Ráday utcai, valamint a Markusovszky tér felőli szárnyak, hosszabb szárát a Köztelek utcai épülettest alkotja.
A Ráday utcai szárnyban a Püspöki Hivatal az épület első emeletét, a hozzá tartozó konferencia rész a második emeletet, illetve a Köztelek utcai szárny területének egy részét foglalja el. A Köztelek utcai szárny pince szintjén alakították ki a Biblia Világa Múzeumot, mely felett a Ráday Gyűjtemény Könyvtára és annak kiszolgáló helyiségei kaptak helyet. Az emeleti szinteken a Károly Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar oktatási helyiségei, tanszékei, melegítő konyhája, ebédlője volt található, míg a tetőtérben kollégiumi szobákat alakítottak ki.
A Markusovszky tér felőli – leégett – kollégiumi szárnyban a pinceszinten könyvraktár, a magasföldszinten levéltár, a felette lévő szinteken kollégiumi szobák, illetve lakások, a legfelső emeleten hallgatói könyvtár és kazánház volt.
ELINDULÁS
Az épület átalakításának, felújításának tervezésére 2017-ben kaptunk felkérést. Feladatunk elsősorban annak felderítésére vonatkozott, hogy milyen beavatkozásokkal, fejlesztésekkel lehetne az épület használhatóságát javítani.
Első lépésben a pinceszinten, a korábban elkészült Bibliamúzeum fejlesztésén dolgoztunk, melynek során alaposabban megismertük az épületet. A 80-as évekbeli átfogóbb átalakításokat követő évek során elvégzett sokféle – távlati koncepciót nélkülöző – beavatkozás több helyen egymás ellen hatott. Az aktuális problémák kezelése a következő fejlesztés elől vette el a lehetőséget. Ráadásul az épületet használó több intézmény egyedi, egymásra nem figyelő fejlesztései tovább rontották a helyzetet.
Az itt működő számos intézmény együttes és ugyanakkor egymástól független működtetésének megvalósításához még ebben az évben összeállítottunk a Megrendelőkkel közösen egy tervezési programot, melynek alapján készítettük el az átalakítás koncepciótervét.
A terv kidolgozása közben, 2019. január 22-én csaptak fel a lángok a Ráday Kollégiumban, melynek következményeként az épületszárny 3. és 4. emelete a tűz martalékává vált. Statikai szakvélemények alapján az épület szintjeit ért hőmérsékleti terhelés elérte azt a mértéket, amely annak visszafordíthatatlan károsodásával jár és emiatt bontása szükségessé vált.
ÚJRATERVEZÉS
A kollégium bontása új helyzetet teremtett a tervezésben is. A korábbiakban készített Székház átalakítási elképzelésünk ebben az új helyzetben újragondolásra szorult. Új, átfogó tervezési koncepciót kellett kidolgoznunk, mely az épület korábbi funkcionális problémáit, működési zavarainak orvoslására is alkalmas.
A két épület csatlakozása, összekapcsolása a funkcionális egységek keveredését okozták. A kollégiumépület belső közlekedése építésének korában érvényben lévő biztonsági előírásoknak ugyan megfelelt, de azok a biztonságos menekülés mai kívánalmait nem tudták betölteni. A közlekedők szűkek, a lépcsőházak nem füstmentes kialakításúak. A gépészeti csövek az épületrészben szakaszolatlanul futottak, a tűzterjedést nem voltak képesek megakadályozni. Az épületszárny felújításával ezek a problémák nem voltak orvosolhatók.
A legjelentősebb problémák az épület funkcionális és közlekedési kialakításában mutatkoztak, melyek a korábbi felújítási lehetőségekkel nem voltak orvosolhatók.
Az épület alapvető funkcionális problémákkal rendelkezett, néhány ezek közül;
A kollégium épületének alsó két szintje nem a kollégium funkciójára, hanem levéltárként és könyvraktározásra szolgált, nagy területen, rosszul használható módon került kialakításra. Elhelyezése miatt a teljes kollégiumi épületrész környezeti kapcsolatát ellehetetlenítette. A Markusovszky tér felé az épület egy zárt tömeget mutatott, mely nem csak funkcionálisan, de képletesen is az elzárkózást, a távolságtartást jelezte a környezet felé.
A kollégiumépület alagútzsalus szerkezeti rendszerrel készült, mely nem teszi lehetővé terek egybenyitását. Ez a kötött rendszer alkalmatlan szabadabb funkcionális átrendezésre és a kifejezetten szűk szobák méretének növelését sem tette lehetővé.
Az egyes – eltérő – funkciók az épületen belül nem voltak egyértelműen lehatárolva. A Hittudományi Kar oktatási funkciói közé beékelődtek egyéb funkciók, ezek akadályozták annak szeparált működését. Az épületben tanulók és dolgozók ebédlője és az azt kiszolgáló konyha az oktatási funkció kellős közepén, az második emeleten került elhelyezésre, közvetlenül a könyvtár fölött.
A fűtést és melegvíz-ellátást biztosító kazánt a bontandó kollégiumépület 5. emeletén alakították ki, míg a HMV tárolókat a Köztelek utcai szárny pincéjében.
Az átalakítások során az épület egyetlen megközelítésére, feltárására nem alakítottak ki új megnyitást, a Ráday utca felőli egyetlen bejáratról lehetett az épületegyüttest megközelíteni mind gyalogosan, mind gépkocsival.
Az épület udvara teljes területén parkolóként működött.
Főbejárata valamennyi itt működő intézmény közös bejárata, ellenőrzőpontja volt. A Hittudományi Kar sem rendelkezett önálló bejárattal, saját – oktatási épülethez méltó – előcsarnokkal, közösségi terekkel, nem volt önálló lehatárolása.
Az épületen belüli közlekedés a Püspöki Hivatal főlépcsőjén keresztül történt, az egyes funkcionális egységeknek ezért nem volt biztosított a lehatárolása.
A Ráday gyűjtemény könyvtárát az udvaron keresztül lehetett megközelíteni, ahogy a kollégium bejáratait is az udvaron keresztül lehetett elérni.
A pince – és az ott kialakított múzeum akadálymentes megközelítését nem lehetett megoldani, illetve ezt a szintet az oktatási és kollégiumi részből sem lehetett közvetlenül elérni.
KONCEPCIÓ
A kollégium új épületét és az ezzel szoros összefüggésben lévő többi funkcionális egység fejlesztését, átalakítását a meglévő telken, a régi épület átalakításával és kiegészítésével terveztük.
Az oktatási és kollégiumi funkciókat önálló megközelítéssel, új bejárattal, előcsarnokkal és ehhez kapcsolódó infrastruktúrával alakítjuk ki. Látható és átjárható, a Markusovszky tér felé megnyíló, azzal kapcsolatot teremtő épülettömb kialakításában képzeltük el a kollégium és a Hittudományi Kar megközelítését.
Az épületben lévő funkciókat igyekeztünk egyértelműen lehatárolni egymástól. Így a földszint publikus terei, illetve a Püspöki Hivatal a Ráday utca felől lesznek továbbra is megközelíthetőek, míg a HTK és a kollégium, illetve a hozzájuk tartozó publikus terek (Ráday könyvtár, étterem) a Markusovszky tér felől kapnak új bejáratot.
Funkciók szerint a Ráday utcai épülettömbben a Püspöki Hivatal belső átalakítására és teljes felújítására kerül sor, a hozzá tartozó szükséges bővítések ebben az épületsávban, a tetőtérben kerülnek kialakításra.
A Köztelek utcai épülettömbben a földszinten a Ráday Könyvtár és Gyűjtemény felújított terei maradnak, valamennyi emeleti szinten a Hittudományi Kar oktatási helyiségei kerülnek elhelyezésre új előtérrel a kiégett lépcsőház felőli épületvég visszabontásának helyén.
A Kollégium a korábbi kollégium helyén, annak geometriai méreteit megtartva kerül kialakításra.
Az udvar nagyobb része alatt – a régi, nagy fákat megtartva – illetve a kollégium új épületszárnya alatt egy szint pincét tervezünk kialakítani a meglévő pincerészekkel egyező padlószinttel. Itt helyezzük el a szükséges gépkocsi-parkolókat, illetve a működéshez szükséges gazdasági feltöltések is innét történnek. A pinceszint gépkocsikkal való megközelítését nem a Ráday, hanem a Biblia utca felől tervezzük, a szomszédos épület csatlakozásánál kialakított lehajtóval. Ezzel csökkentjük a Ráday utca felőli gépkocsiforgalmat és biztosítjuk az épület belső kertjének zöldterületként történő kialakítását.
Az épület Ráday utcai bejáratán keresztül közvetlenül elérhető a Bibliamúzeum, a Ráday-gyűjtemény, illetve a könyvesbolt. A beléptetést követően az emeleten a Püspöki Hivatal szintén innét lesz elérhető a főlépcsőn keresztül. Az utólagos acél lépcsőházat megszüntetjük, a főlépcső fölött galériát alakítunk ki, mellyel függőlegesen a Hivatalhoz kapcsoljuk a tetőtérben kialakítandó funkciókat, illetve a főlépcső felett tervezett felülvilágítóval természetes megvilágítást és szellőzést is biztosítunk a lépcsőháznak. Így a sötét lépcsőteret átjárhatja a fény.
A főlépcsőházhoz egy új liftet illesztünk, mely a pinceszint akadálymentes megközelítését is biztosítani tudja. A kertben tervezett lépcsőpavilonon keresztül szintén elérhető Bibliamúzeum, illetve a pinceszinti rendezvénytermek, valamint a parkoló.
Az udvaron mindössze 4 ideiglenes parkolóhelyet tervezünk, a Ráday utcai kapubehajtón keresztüli megközelítéssel.
A kert többi részét az alápincézett területek fölött tetőkertként, a többi területen intenzív zöldfelülettel pihenőparkként alakítjuk ki. A meglévő faállomány megvédését és megtartását tervezési alapvetésként kezeltük.
A pinceszinten a bővítés során a teremgarázsban 33 parkolóhelyet biztosítunk. A bővítményben helyezzük el a Ráday könyvtár közel 150.000 kötetes tömörraktárát, az épülethez kapcsolódó – illetve akár külsősöket is kiszolgáló – étterem melegítőkonyhájának gazdasági feltöltését, illetve egyéb kiszolgáló funkciókat.
Az oktatási és a kollégium funkciók között található, kiégett lépcsőházat, illetve ezt a traktust a pinceszinttől indulóan minden szinten visszabontjuk. A régi lépcsőház helyére kerül a Hittudományi kar új főlépcsőháza.
A földszinten, a Markusovszky tér felől tervezzük a Hittudományi Kar és Kollégium új főbejáratát. Az előteret, illetve az abból nyíló térsort oktatási intézményhez méltó módon alakítjuk ki. Az ellenőrzött bejárat Köztelek utca felőli sávjában több szinten egybenyitott aulatérből nyílik a HTK főlépcsőháza, illetve a Ráday könyvtár olvasóterme, ebben a térben található az intézményhez tartozó kávézó-büfé, illetve mobilfalakkal leválasztható étterem. A földszinti tereket flexibilisen, sokféle használati módhoz igazíthatóan alakítottuk ki. Innét több helyen ki lehet jutni a kertbe, az épület belső udvarába, valamint megnyitható a Markusovszky tér felé is.
Fontos szempont számunkra, hogy az épület udvara és a Markusovszky tér az alsó szinten a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben egybe nyíljanak. Ezért itt mindkét oldalon nagy üvegfelületeket terveztünk.
A bejárat tengelyében szigetként elhelyezett porta mellett ellenőrzött módon lehet a kollégiumot megközelíteni.
Az oktatási épületrész három szintje a főlépcsőházon keresztül közelíthető meg. Valamennyi szint előtere az aula légterébe nyílik. Az oktatási funkciók a korábbi évek kialakult oktatási gyakorlata szerint kerültek újratervezésre. Az elavult tető lecserélésével új, geometriailag és hőtechnikailag is jól használható tetőteret építünk ki. Ide kerül az épület „lelki központja”; az imaterem, a zeneterem, a kar diákjainak lelki életével foglalkozó „spirituális” szobája, a Hallgatói Önkormányzat irodája és közösségi terei, az épület közepén a kollégium könyvtára kerül elhelyezésre fiatalos, közös- és egyéni tanulásra is alkalmas módon kialakított térrendszerben.
Az imaterem elhelyezése szimbolikus. Az épületnek ezen a pontján indultak el a pusztító lángok. Ez az épületvég látszik a leginkább a tér és az Üllői út felől, ráadásul keleti tájolású. Kialakításával emléket kívántunk állítani a tűzvészből való kimenekülésnek, múltnak és jövőnek, de leginkább a megmentő szeretetnek.
A kollégium szobáit négy szinten helyeztük el, melyek közül a HTK első, és harmadik emeletét azonos, átjárható szintben alakítottuk ki. Az alsó három szinten kétágyas szobákat alakítottunk ki, saját fürdőszobákkal. A közösségi terek (közös konyha, loggiák, mosó helyiségek) az épület déli végébe kerültek, szintenként egymás fölé. A negyedik szinten professzori lakások, vendégszobák és a lakások kapnak helyet.
A kollégiumi szárny tetőszintjén közösségi helyiség, sportolásra is alkalmas terem, illetve a Markusovszky tér, valamint a Gellért hegy panorámája felé is megnyíló tetőteraszokat alakítunk ki.
TÖMEG, MEGJELENÉS
Az épület funkcionális elrendezését az épület tömegében is meg kívántuk mutatni. A régi épület homlokzatát és tömegeit az 1910-es átalakításnak megfelelően alakítjuk ki, újítjuk fel. Visszaállítjuk a nagyterem fölötti timpanont, az eredeti párkányokat és egyéb díszítményeket. Az új épületrészeket kortárs módon igyekszünk kezelni. A 80-as évekbeli átalakítás használható elemeit igyekszünk megtartani, mint a nagyterem fölötti szakaszon a nagy fesztáv lefedésére beépített térrács szerkezetet is. A manzárd tető geometriáját megemeljük, a suta sarokátfordulást karakteressé tesszük.
A tető meghatározó anyaga az antracit színű, korcolt fémfedés, mely végigfut terveink szerint a teljes tetőfelületen, falburkolatként lefordul az újonnan kialakított épületrészekre; összeköti a régi és új épületrészeket. Ráborul az épületre, mint a lelkészek palástja.
Az új szárny modern kialakítása és a meglévő épület felújított, historizáló homlokzatai között az átmenetet az új épület perforált homlokzati árnyékoló panelei, a Köztelek utcai szárny udvari homlokzatára átforduló elemei, illetve konzekvensen azonos anyagok használata erősíti.
A Köztelek utca – Markusovszky tér felőli tömegátfordulás utal az épület valamikori „elfűrészelésére”. Az eredeti épület az Üllői útig futott ki. A kialakult méretű épületszárny átfordulását egy önálló, a régi épületre felfutó, tömör elem indítja. Itt volt az épület régebbi lépcsőháza, innét indult a tűz 2019-ben.
A legfelső szinten e fal mögött kap helyet az épület imaterme, kápolnája. Ezt a falszakaszt az elfűrészelt, kiégett épület mementójaként kezeltük. A külső falfelületen megjelenik egy hatalmas kereszt, melynek egy része (az imaterem falán) kivágott bevilágító felületként készül el, a folytatás bemart nútként jelenik meg. A fal felületének textúráját a nyolcágú csillag szerkesztésének raszterezése adja, melyből egyetlen helyen, a kereszt szárainak metszéspontjában áll össze a betlehemi csillag, mely az Úr Jézushoz vezet.
A lépcsőházzal az épülettömeg egy üveg cezúrát kap, mely a kollégium racionális tömegében folytatódik. Monotonitását a szobákhoz tartozó erkélyek elé húzott perforált árnyékoló táblák játékos kiosztása oldja.
A földszint a Markusovszky tér felé végigfutó üvegfallal nyílik meg.
A belső udvaron ugyanez az elv folytatódik. A régi épület udvari homlokzatára függesztett erkélyeket terveztünk, melyeken az új épületrész perforált árnyékolói köszönnek vissza. Ezek az erkélyek a régi függőfolyosó megváltozott szerepét töltik be, a tanszéki szobák teraszaiként szolgálnak, valamint a déli oldalon természetes árnyékolásról is gondoskodnak. Az erkélyeket növényekkel futtatjuk be.
A kert és a Markusovszy tér épület előtti sávja szerves egységet képez az épülettel, annak folytatásaként kezeljük; külső és belső tér egybefolyik. Az udvar egységes kialakításában több használati részre, funkcionális egységre tagolódik. A megőrzött öreg fák sávja növényzettel borított, teljes értékű kertrész. A behajtó burkolatát az alápincézett épületrész fölött alakítottuk ki. A burkolat folytatódik az új épületrész megnyitott tere felé, de a beforduló növénysáv gyalogossétánnyá alakítja, s egyben kis teret képez szemben az épület megnyitásával árnyékolóval, padokkal. A fák felé tipegő elemek nyújtanak átjárást egy burkolt felület felé, mely az áthelyezett kopjafák előtt képez teret. Az új épület előtti sávot burkolt teraszként tervezzük. Ide nyílik az új épület előtere több helyen, több funkció mentén.
BELSŐ TEREK
A jelentősen eltérő funkciójú belső terek esetében legnagyobb kihívást azok egységének megteremtése jelentette.
A szállás, oktatási és hivatali funkciók, régi és új szárnyak, reprezentáció és frissesség alapvetően különböző karaktert képviselnek, ugyanakkor az épület egésze igényli a belső terek egységes megjelenését. Az egység megteremtésének érdekében kevés, de karakteres és jó minőségű anyagot, színt választottunk, melyek mennyiségének és összetételének különböző súlyozásával változtatjuk és tartjuk egységben a belső tér különböző karaktereit.
A terek sorában külön kiemelt szerepet kap a Püspöki Hivatal főlépcsőháza, melynek bejárati szintje a Bibliamúzeum előtereként is funkcionál. Itt a bibliafordítások történetét és példányait lehet várakozás közben megtekinteni, több interaktív eszközön keresztül lehet még több információhoz jutni, napi igei vezetést kapni, aktualitásokkal ismerkedni.
Fontos számunkra a múlt megismerése, megértése és megőrzése. A hagyomány folytatása azonban nem szolgai másolást jelent számunkra, hanem a közös gyökerekből való táplálkozást, annak újraértelmezését, aktualizását a jelenben, a folytonosság megteremtését.
Ilyen módon nyúltunk az épület díszterméhez, főlépcsőházához, a Püspöki Hivatal fogadó termeihez.
A kápolna viszont különleges jelentéssel bír. A korábban említett kiemelt helyen, tűz fellobbanásának helyén helyeztük el. A keletelt falon, a reggeli fény a homlokzati megnyitáson át keresztet rajzol a padlóra. A falon – a Jelenések könyvének szimbolikus elemei, a fehér kövecskék jelennek meg burkolatként. A szószék és az úrasztal égetett fából készül, melybe a helyszínen talált megégett fák maradványait építjük be.
„ÍME ÚJJÁTEREMTEK MINDENT” /Jel.21,5/
Berzsák Zoltán építész
/Az „Úr építi” magazin számára készült ismertető/